Nem vagyok túl "romantikus", oké, hogy rammsteinesen mondva "Liebe ist für alle da", de volt lehetőségem látni az emberek valódi arcát, intolerancia, taplóság, gyűlölet, álszentség és ostobaság tükröződött a szemükben, kivétel nélkül. Én meg gondoltam, azért se leszek egy idegbeteg lelki roncs, és a humorba "menekültem". Lehet az obszcén, fárasztóan abszurd, véres-háborús, vagy az alkoholizmus/részegség téMÁJát feszegető... :-D Ami sokaknál egy felvett imidzs, egy művi humor, az nálam alapbeállítás.
Amolyan modern, antiszociális falu bolondja vagyok, minden nyálasságot kiöltem magamból már akkor, amikor a cumisüveget szorongattam. :-D Túl direkt vagyok, de ez tesz egyedivé.
Néha viszont feltörnek belőlem bizonyos idegen érzések. Ha valaki olyanról van szó, aki egy elég mély lelki fostócsából húzott ki, ráadásul tetszik is, amit csinál, kénytelen vagyok a futóművének a talajjal érintkező felét a számba helyezni, azaz nyalni a talpát, elismerni. De mivel sci-fiből tanultam kommunikálni, csak ezen a nyelven tudom magam kifejezni. Ma összehoztam egy ilyet ebben a témában
:
Ha egy lennék a Borg közül, elég lenne csak őt asszimilálnom és a kollektíva elérné a tökéletességet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése